GYIK

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK (GYIK) fóruma

Ezen az oldalon a Gyakran Ismételt Kérdésekre adunk válaszokat, hogy ne csak a kérdező, hanem minden érdeklődő számára elérhetőek legyenek a válaszok. Írja meg kérdését itt a blogban megjegyzésként, vagy akár E-mailben és hamarosan válaszolunk. A válaszokat Major Attila okl. építészmérnök, egyetemi oktató írja és szerkeszti.

001.  A földszinti falak kerámia pillérei miből készültek? B30-as tégla? Az ilyen szerkezet hogyan lesz hőhídmentes?

    Az "erősítő" pillérek B30-as kerámia téglából készültek, mely szintén a téglagyár terméke. Mindhárom vályogtégla fajtának megvan a megfelelő kerámia párja, amivel jól kiegészítik egymást. Ezek alkalmazásáról az alkalmazástechnikából tudhat meg többet.

     A vályog, még ha a legkönnyebb kitöltő (nem teherhordó) könnyű vályogot vesszük is, nem igazán nevezhető hőszigetelő falazatnak! Hagyományos teherhordásra önmagában megfelelő szalmás-vályogból (0,5-0,6 W/mK) 160-190 cm vastagságú falat kellene építeni, hogy megfeleljen korunk minimális előírásának (U=0,3 W/m2K) A normál B-30-as tégla és a vályog (égetetlen agyag) tégla hővezetési tényezője szinte megegyezik. Az egy tévhit, hogy a vályogfal az jó hőszigetelő, illetve régen a kőfalhoz képest klasszisokkal jobb komfortot adott. Mindenképpen kiegészítő szigetelésre van szükség, ahhoz, hogy hozzuk az energetikai követelményeket és telente ne tüzeljünk el egy kisebb erdőt. A jól működő klasszikus vályogházak egyik alapfeltétele volt és most is az, hogy rendesen döngetni kell benne egy jó kis tömegkályhát, cserép kályhát, vagy búbos kemencét. A házamon 30 cm cellulóz + 6 cm vakolható lágyfarost szigetelés készül a falazat elé, hőhídmegszakítós fa távtartókkal szerelve. Elképzelhető, hogy mögötte, akár vasbeton is lehetne, teljesen mindegy, 36 cm után nem beszélünk hőhídról. A vályog a belső tömeget adja, nem a hőszigetelést.

002.  A légtechnikai rendszer a vályog kedvező tulajdonságai miatt lehet-e egyszerűbb kivitelű (azaz költséghatékonyabb), mint egy "normál" passzívháznál:

    A költséghatékonyság relatív, lehet beépíteni 3-5 M forintért passzívházakra optimalizált, végletekig kifinomított kompakt készülékeket, amik egyetlen gépben mindent (fűtés, HMV, szellőztetés) elkészítenek és tényleg nagyon jók. De lehet rendszereket társítani is. Hővisszanyerős szellőztető már 400-500 ezerért elérhető, e mellé betehetünk egy levegős hőszivattyúval működő magyar gyártmányú bojlert (geotarifával), ami a kidobott levegő hőjéből készíti a HMV-t, ennek az ára kb. 300 ezer. Szerelésekkel légcsatornákkal együtt se kerülhet többe, mint 1,5M. Ha ezzel szembeállítjuk az önmagában csak HMV előállítására alkalmas Napkollektort (1-1,5M), akkor elgondolkodtató a relatív drága ár. Egy mini, vagy pellet kandalló szolgáltathatja az elsődleges fűtést, a másodlagos fűtésnél pedig nem kell megijedni az elektromos rásegítéstől, mert annyira minimális kell belőle. A tűz kell minden házba -szerintem ez hozzátartozik az emberhez, mindig is része volt életünknek-, csak a mértéke és mennyisége nem mindegy. Egy hővisszanyerővel rendelkező házhoz 70-80%-kal kevesebb fát kell eltüzelni, mint egy ugyanolyan paraméterű normál házhoz!!! Igaz hogy elektromos áramot fogyaszt a szellőztető ventilátor, de a téli időszakon kívül elegendő akár csak 1-2 órára bekapcsolni a 40-50 W-os szellőztetőt, amíg elkészül a HMV.

      A vályog szenzációs belő légkomfortot, páraszabályozást ad, de oxigént nem! A mai legolcsóbb ablakra is kerül gumi tömítés, különben átfúj a szél a házon. Egyre jobban megszűnnek a spontán filtrációk a házakban (többek között ez az egyik fő oka az egyre gyakoribb penészesedésnek is), ami régen lehetővé tette, hogy akár szellőztetés nélkül se fulladtak meg a bentlakók. Ezek ismeretében mindenki eldöntheti, szellőztet az ablakon, fűti a környezetét, használja a fosszilis energiát, vagy jelentős mennyiségű fát, hozzájárul a mikropor szennyezéshez, vagy elfogadja a kor vívmányát, amit Svédországban már 20 éve kötelezővé tettek!

003.  A bejegyzésben szereplő ház teljesíti a passzívház követelményeket?

    Először cél volt, hogy megkapja a darmstadti minősítést, de erről már a tervezés közben lemondtunk. Amíg nem a magyar GDP-t növeli a minősítés díja és semmilyen támogatási előny nem származik belőle, addig ez csak egy úri hóbort. Iránymutatásnak és kontrollnak mindenképpen hasznosnak tartom. A szerkezetek U értékeire, ablakokra, azok beépítésére, gépészetére, légtömörségre vonatkozó előírásokat hozza az épület. Az alapozásnál kicsit eltértünk a "szokványos" megoldásoktól. Se habra, se habüvegre, se porózus gázbeton falazatra nem vagyok hajlandó ráültetni a házamat. Se műszakilag, se emberileg, se anyagilag nem tartom szerencsésnek. E helyett az alapok mellett készült jelentős kiegészítő szigetelés, amivel szinte már elmondható, hogy hőhídmentesítettük az alépítmény szerkezetét. Az éves energetikai mutatója 15-17 kWh/(m2a) re várható. Blower door tesztet fogunk készíteni, ennek eredményit majd publikáljuk.